2010. június 27., vasárnap

Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy
az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést
irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Őrülten szeretlek,
és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni,
csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet
tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy
így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi
szerelmünk más, és hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem
hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és
legfőképp nem akarok felejteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése