Nem akartam mást, csak felejteni. Néha úgy éreztem, sikerült, aztánmégis egyre-másra tértek vissza a részletek, mint a víz felszínén
felbukkanó fadarabok, amelyek jelzik, hogy odalent egy hajóroncs hever.
Egy rózsaszín felső, egy versike a nevemmel, az érzés, hogy valaki a
nyakamra teszi a kezét. Mert ez történik, amikor megpróbálsz
elmenekülni a múlt elől: nemcsak, hogy felzárkózik, de le is hagy.
Eltakarja a jövőt, a tájat, magát az eget, míg nem marad más út, csak
az, amelyik keresztülvezet rajta, az egyetlen amelyen valaha
hazajuthatsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése