2011. január 18., kedd

Elképzeltem, milyen jó lenne így élni. Milyen jó lenne vidámnak, kíváncsinak, boldognak lenni. Minden pillanatot mélyen átélni, magamba inni az életet. Újra hinni az álmokban. Tudni harcolni azért, amit el akarok érni. Szeretni a férfit, aki szeret.
s majd egyszer te is úgy, ahogy egyszer én.
"amit nem tudok, az nem fáj! épp ezért nem akarok róla tudni.!"
"Elmegyek.. én nem várok, azt hiszem világot látok... Azt mondják sokan mások, van olyan hely ahol kék a tenger és még sírni sem kell..."

*-*

"Szédítő szemei voltak, akár a tenger hullámai, az ember minden vágya, hogy belevesse magát, aztán vagy a habok hátára kél, és elúszik a végtelenbe, vagy a mélybe ragadja az örvény, és vége!"
"Egyetlen dolog számít, amikor földi életünk végére érünk: hogyan szerettünk, jól csináltuk-e - milyen volt az a szerelem, amely belőlünk fakadt?"

pont mint a szerelemben?

"A függőséggel az a helyzet, hogy sosem végződik jól, mert végül bármi is hozott minket mámoros állapotba idővel a jó érzés elmúlik és felváltja a fájdalom. Azt mondják, hogy addig nem szokhatsz le, amíg padlóra nem kerülsz, de honnét tudhatod, hogy mikor kerülsz oda, mert nem számít, hogy ez a dolog mennyire fájdalmas, néha... lemondani róla sokkal fájdalmasabb."
Mikor megkérdezik tőlem, miért utazom folyton, ezt válaszolom: - Azt tudom, mi elől menekülök. Csak azt nem tudom, mit keresek.

2011. január 15., szombat

' Ha szerelmes vagy, meg kell bíznod benne... másképp nem megy. '
' Megmutattad a világnak, mit érzel irántam. Ennyi nekem elég. Nem kell, hogy a szívedet is birtokoljam. '

2011. január 9., vasárnap

mosolyogjak miközben belül szétmar a fájdalom?!
Sose vagyok biztos az érzéseimben amikor veled vagyok.
Bárcsak elég bátor lennék ahhoz, hogy elsétáljak és elfelejtsek
mindent, ami a miénk volt, de nem merek elmenni, mert tudom, hogy nem
jönnél utánam, és ez fájna a legjobban.

2011. január 8., szombat

linger.

És megint az az arc, mindig az az arc. Amikor úgy kellett volna rám néznie, mint akit megbántottak, csak... semmi.

linger.

Felsóhajtottam. Furcsa, üres érzés volt bennem. Nem rosszféle üresség. Csak az érzékek hiánya, mint amikor már régóta fáj valami, aztán hirtelen rájössz, hogy elmúlt. Olyan érzés volt, mintha mindent kockára tettem volna, hogy itt lehessek egy fiúval,aztán rádöbbenek, hogy pontosan ő az amit akartam.

2011. január 7., péntek

:(

' Tudom, milyen érzés az, hogy mintha ott sem lennél, amíg ő rád nem néz, meg nem érint, vagy nem süt el egy viccet a károdra... Csak hogy mindenki lássa, hogy vele vagy, az övé vagy. '
' Holly kortyolt egyet a teájából. Ó, a varázslatos tea! Gyógyír az ember minden bajára. Dumcsi a barátnőkkel? Tea. Kirúgtak az állásodból? Tea. A férjed azzal jön haza, hogy agydaganata van? Tea…'
Szerelmes vagy. Ettől gyakorlatilag unalmas vagy mindenkinek, aki nem az. Tudod, az épelméjűeknek.

2011. január 6., csütörtök

Zárkózott embereknek gyakran valóban szükségük van arra, hogy megnyílhassanak, és beszélhessenek érzelmeikről.
Nem akartam szeretni őt, (...) ki akartam irtani szívemből a szerelem csíráját is, de most, hogy újra láttam, ezek a csírák új erőre kaptak, kizöldültek. Szeretnem kellett, pedig rám se nézett.