" bármerre menekültem is, mindenütt téged láttalak magam előtt. "

" úgy szerettem volna magamhoz ölelni néha, de eltolt magától, még karácsonykor is a fa alatt. azt hiszem, a szeretet minden megnyilvánulása vak riadalmat keltett benne. "

saját. :)

azokon a napokon amikor csak összefutottunk, mindig erősebb voltam, mint a többi átlagos napon. azokon a napokon amikor még rám is mosolyogtál, úgy éreztem nincs lehetetlen. Azokon a napokon amikor beszélhettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a kádban, vagy nevettem a testvérem faviccein. Ezerszer is meghallgattam a dalt, amit te mutattál. Azokon a napokon amikor még meg is érinthettelek táncoltam az utcán, vagy bolondot csináltam magamból ismeretlenek előtt. Elmondtam az embereknek mennyire szeretem őket, és nevettem míg a könnyem ki csordult.
Azokon a napokon..
Csak Miattad..
Tényleg Én voltam..

Csak téged akarlak. Amióta ismerlek, amióta barátok lettünk, és amióta először megcsókoltál. Én tényleg csak téged akarlak.

VampireDiaries.

- Tudod miért meglepő, hogy megcsókolnálak?
- Ez nem meglepő, az a meglepő, hogy azt hitted visszacsókolnék..

*hiszen úgy sem tudnék nem gondolni rád..

váááh. *-*

El kell nyomnom magamban az érzéseket. Azt hiszem, szarabb lenne ha tudnád, hogyan érzek. Nem tudhatod meg. Érdekes, hogy mindenki más, akinek semmi köze hozzá, tudja. Csak épp te nem.

Yes, I do use my hairbrush as a microphone and dance around in my underwear. Thank you very much :)
Igen,szoktam a hajkefém mikrofonnak használni, és körbetáncolni a bugyimban. Köszönöm szépen :)

" Felkeltem ma reggel, és végre rájöttem, bármit teszek vagy mondok, nem tudom megváltoztatni a múltat vagy az érzéseimet. És nem is próbálom. Kész vagyok arra, hogy továbblépjek. "

- Mit mondtál el nekem? Csak azt, hogy úgy érzed, nagyon csodálsz engem. Ez még csak nem is bók.
- Ez nem is volt bók. Hanem vallomás volt. Most, miután megtettem, úgy érzem, valami kiszállt belőlem. Talán sohase lenne szabad szavakba önteni az ember imádatát.

"...akkor még egyáltalán nem gondoltam arra, milyen lesz, mikor majd minden elmúlik.."

' say you love me more

than you did before..

mondd, hogy jobban szeretsz,
mint azelőtt :)

Te egy porcukormókus vagy, napozni lehet a szívednél. (:

Ráadásul örökkévalóságig akartalak volna téged, a szavak nem is tudják kifejezni, mennyire..

Azt nem tudom, hogy miért, de szeretlek. Azokon a csöpögős beceneveken akarlak hívni, amelyeket akkor használ valaki, amikor szerelmes, és nem érdekel, hogy mennyire hülyén hangzik.

GIRL: why are you following me?

BOY:I love you
GIRL: then you haven’t met my friend. she’s much prettier than me and right behind you.
BOY:*turns around* there’s nobody there
GIRL: if you really love me, you wouldn’t have turned around..-

Miért követsz engem?

- Szeretlek.
- De csak mert még nem találkoztál a barátnőmmel. Ő sokkal csinosabb, mint én és egyenesen mögötted van.
- *körbe fordul.* Nincs is itt senki!
- Ha igazán szeretnél, nem fordultál volna meg.

"Nem tudta rászánni magát, hogy elinduljon, csak állt ott, és nézte, magába akarta szívni, örökre elraktározni a képét, keze érintését, lepedőjének simaságát, hatalmas kék szeme pillantását.
-Szeretlek...olyan nagyon szeretlek."

..mindent! Az összes porcikáját, a nevetését, a mosolyát, a járását, az összes szót, ami elhagyja a száját.., de legfőképpen azt szeretem, ahogy semmibe vesz.'

ja. döbbenetes. :D

Döbbenetes, milyen hirtelen elszállt a fojtogató félelem, döbbenetes, milyen tökéletes biztonságban éreztem magam abban a pillanatban, amint meghallottam a hangját.

Ültem a földön... csak ültem. Nem tudom hány percig vagy óráig...
csak ültem. Arra gondoltam milyen volt az illatod, hogyan fogtad meg a
derekam mikor puszit adtál, hogy böktél meg amikor viccelődtünk...
csak magunkat láttam. Együtt... lehetőségem lett volna odabújni hozzád,
megcsókolni, kérni, hogy szeress. Könyörögni! Akartalak, ott, akkor,
mindig és most! Akarom újra, hogy láthassalak, halljam a hangod, érezzem az illatod és azt,
hogy ne féljek ezt kimondani. Akarom! Mert kellesz. Mert szeretlek... szeretlek!

Nekem meg olyan fiú kell, aki megcsókol csak azért, hogy mosolyogjak. :)

Már pedig az egész egyszerű. Csak mondd azt, hogy nem akarsz velem többet beszélni és nem akarod, hogy bármi is legyen köztünk.. és én úgy eltűnök az életedből, hogy arra sem lesz időd, hogy azt mondhasd..
-Tévedtem.

Szerelmes voltam, mint még soha.
Mélyen, őszintén, mindent odaadón és mindent úgy elfogadón, ahogy kaptam. Lecsupaszítottam a lelkem, a szívem kitártam, megmutatva legelrejtettebb zugát, s legféltettebb titkát, úgy álltam eléd.. -ez vagyok én- mondtam. És Te elfogadtad.
A lelkem hatalmas szárnyakon, könnyedén repült felfelé.., fel, fel egyre magasabbra, a felhőkön, a valóságon és az álmokon is túl egy csak nekem létező világba, de azok a szárnyak csak azért vittek feljebb és feljebb, hogy aztán minél magasabbról és minél nagyobbat zuhanjak alá és süllyedjek egyre mélyebbre és mélyebbre, megkötözött kezekkel és lábakkal. Ott vergődtem az elhagyatottság sötét, hideg, mély tengerében leláncolt lélekkel és szívvel, megbénult aggyal. Képtelen voltam a felszínre jönni, csak feküdtem ott a mélyben magatehetetlenül.., egyedül, magányosan, fuldokolva..

Love is a decision-Not an emotion.
A szerelem egy döntés.-Nem egy érzés.

"...egyedül vagyok... Akkor is egyedül, ha vannak körülöttem. Mindegy, hogy többen vannak-e, vagy csak egy valaki van. A létszám nem változtat a szürke tényen, hogy én senkinek sem vagyok érdekes. A lányok iránt már régen elmúltak az illúzióim. Mindegyik ugyanazt a nyomorék teljesítményt nyújtotta. Azok is, akikkel én akartam barátkozni, azok is, akik velem akartak barátkozni. Mindig a saját életüket ismertették velem, mindig a saját lelki válságaikkal etettek, mindig csak közönségnek kellettem az
előadásukhoz. Vagy az örömükhöz, vagy a világfájdalmukhoz.Én pedig eleinte azért nem szövegeltem nekik magamról, mert nem jutottam szóhoz, később pedig már sportszerűen kísérleteztem rajtuk, hogy ugyan mikor robbantja ki belőlük az én zárkózott viselkedésem és szófukar stílusom a visszafojthatatlan érdeklődést, aminek a hatására elárasztanak a kérdéseikkel. Nem gerjedt bennük ilyen jellegű inger, nem fűtötte fel bennük a kíváncsiságot a lényem, de ha mégis, akkor sem volt
hosszabb lélegzetű az érdeklődésük néhány percnél, vagy még addig sem tartott, hiszen csak azt lesték, mikor veszek már lélegzetet, hogy a pillanatnyi szünetet kihasználva magukhoz ragadják a szót, és rákezdjék... Visítani kell a gyönyörtől, hogy engem mindig minden lány valósággal lehengerelt a személyem iránt megnyilvánuló érdeklődésével!"

Tegnap túl közel volt. Ma túl messze van.

Egyszerűen idióta a szervezetem,
vagy annyira jól hazudok, hogy még én sem veszem észre,
hogy mi nincs rendben..

Nem szóltunk egymáshoz a szemünk beszélt..

Abban a pillanatban szerettem volna visszamenni az időben, és újra átélni minden együtt töltött pillanatot. Még egy titkos mosolyt, még egy közös nevetést. Még egy izzó csókot. Őt megtalálni olyan volt, mint olyasvalakit megtalálni, akiről nem is tudtam, hogy keresem. Túl későn jött az életbe, és most túl korán megy el.

a szerelem annyit jelent, hogy lemondunk az erőnkről.

Gyakran gondolok Rád, és nem csak álmomban..

néha másra vágytam,
néha úgy csináltam mintha egy érzéketlen lány lennék.

-Nem, te nem vagy kivétel, hanem tipikus eset. Úgyhogy jól jegyezd meg a
szabályt: egy pasi akkor nem hív fel, ha nem akar felhívni. Ha
úgy érzed, hogy a fickót teljesen hidegen hagyod, akkor jól érzed, mert
úgy is van. Nincs kivétel.

nexus idézet.

Ez az élet, nem csodaország..