2010. február 12., péntek

gépel.zokog.gépel.zokog.bömböl. :/

Kedves Mika,
Amikor ezt a levelet olvasod, nem hiszem, hogy életben leszek..
Sajnálom, hogy előre mentem. Pedig azon gondolkoztam, hogy egy tempóban tudjak sétálni veled..Sajnálom, hogy lehagytalak..
Most már biztos sírsz..
De szeretném, ha mosolyognál.. Azt szeretném, ha csak a boldog dolgokra emlékeznél.. és mosolyognál. Szeretném, ha mostantól sok vicces dolgot találnál.. és mosolyognál.
Voltak percek, amikor utáltam a betegségem.. de annál sokkal jobban, hálás vagyok a csodáért, hogy megismerhettelek. Nagyon örülök, hogy találkoztunk, és hogy olyan különleges időt tölthettünk együtt.
Szerintem én voltam a legboldogabb ember a világon..
Ezért szeretném, ha mosolyognál.
És én mindig melletted leszek..Éggé válok és figyelek rád.
Nagyon köszönöm, hogy szerelmes voltál belém.
Élj, és légy erős! Ha önmagad vagy akkor képes vagy rá!
Kétségkívül.. Mindig szeretni foglak!
Sakurai Hiroki

2 megjegyzés: