" Azt hiszem, hogy korábban azért nem tudtam megvalósítani az álmaimat, mert nem voltam őszinte, vagy nem vállaltam felelősséget azért, amit éreztem. Ebből következett, hogy akaratlanul eldobtam magamtól az álmot, mivel a gondolataim és a cselekedeteim nem voltak összhangban egymással. "
"Sosem tudtam ellenállni neked és még mindig nem tanultam meg, hogy kell."
Imádom a könyveket, mert amikor olvasom őket, meg tudok feledkezni mindenről. A könyvekben ott lehetsz, ahol szeretnél, azzal, akit szeretsz.
A könyvek sokkal valódibbak, ha kint olvasol.
2011. március 28., hétfő
"Hangzavar van, csak a szívem néma."
2011. március 27., vasárnap
-Ez egy szuper karácsony.. -Nekem mindig karácsony van. -Hmm? -Amíg veled lehetek..
2011. március 26., szombat
hate.. it's a strong word.. but I really really don't like you!
utálat.. az egy durva szó.. de én tényleg tényleg nem kedvellek!
Nem szabad idegenként visszatérnünk oda, ahol valamikor otthon voltunk.
És amíg az eget nézed megtalálod magadban az igazi érzéseidet.
2011. március 17., csütörtök
Találkozzunk. Valahol egy másik világ peremén. Valahol, álmainkban.
Egyszer mind a ketten meghalunk, és a hátralévő időben - legyen az két nap vagy két évtized - azt hiszem, kedvesnek kellene lennünk egymáshoz.
2 lehetőség, 2 zsákutca. Vagy kigyógyulok a szerelemből, és veszítek 1 barátot. Vagy maradok és szenvedek.
Sok mindent éreztem. Sokszor fáztam. Már nem tudok fázni, nem tudok érezni. Sokat sírtam, ma már sírni sem tudok.
2011. március 15., kedd
" Csókoltam, míg karcsú, izmos dereka bőszülten igyekezett szabadulni karjaimból: akkor rúgott, karmolt és szidott, de ez már nem volt szidás; a szerelem egytagú szavakból álló, fülledt, ősi nyelve volt. A világ legelső szavai. Szidást, könyörgést, biztatást jelentenek. Vágyat és elcsukló örömet. És megint vágyat. És megint örömet. És bánatot. "
a magányra ítéltek szomorkásak a legszebb májusi napokon, estéken is..
ma már nem hiszek, hanem élek ...
~ soha nem akarom magam úgy érezni, mint azon a napon...
Mit meg nem adnék érte, ha egyszer a szemébe merném vágni: 'Azért vagyok szomorú, mert kegyetlenül beléd szerettem és ez az érzés visszafordíthatatlan.'
nem mondom hogy leszarom mert valahol bent érdekel.
Az érzések, amik a szívemben voltak, már eltűntek, és hosszú idő után először, igazán nem érdekel az egész.