"Engem csak az zavar, ha leírnak, ha legyintenek a nevem hallatán..."

Tudom, hogy a világ másnak lát. Nem annak, amik vagyunk..

~Mindig azt mondtam, hogy ha tudtam volna , hogy átversz szakítottam volna. Ez viszont nem igaz. Ugyan úgy szerettelek volna és bár könnyes szemmel de bele mentem volna a játékodba.Nem azért mert az a helyes ,hanem azért mert szeretlek!

Az a legnagyobb baj, hogy sohasem azt az embert
akarjuk, akit akarnunk kéne.

A mondás szerint: mindig a tiltott gyümölcs a legfinomabb. Sajnos az életben is így van. Ez kb az az érzés, mikor tudod hogy nem lenne szabad szeretned valakit, mert barátnője van, mert a legjobb barátod, vagy az egyik barátnőd pasija, vagy csak szimplán kiderül hogy rokonok vagytok. És ez az érzés még akkor fokozódik, mikor kiderül, hogy mindkettőtöknek tetszik a másik, sőt, szerelmesek is vagytok egymásba. Akkor jön a másik csapás. Vajon mit szólnának a barátok, család... és a többiek. és mégsem meritek megtenni. Tudjátok, hogy nem szabad mégis minden este egymásról álmodtok. Nem találkoztok napokig, hetekig, abban reménykedtek, hogy ez az érzés elmúlik. De nem. Lehet, hogy csak átalakul. Leesik, hogy lehet rossz döntés lenne együtt lenni. Hogyha nem keresitek egymást ez annak a jele hogy mégsem egymásnak teremtett benneteket a sors. aztán mégis megcsörren a telefon. Találkoztok. Nem beszéltek a témáról. Pedig benned csak úgy halmozódnak a kérdések. És nem jön rájuk válasz. Miért pont veled történik meg? Miért pont most? mi lesz most veletek? És ekkor jön el az az idő amit mindenki teljes szívéből gyűlöl, és senkinek nem kívánja. A bizonytalanság és az örökké tartó várakozás...

' Túl közel vagy, már nem veszlek észre.

Az életben lesznek olyan idők amikor nehéz lesz mosolyognod, de annak
ellenére amit látsz, az összes fájdalom ellenére, meg kell őrizned a
humorérzékedet. Tudnod kell mosolyogni azon a sok fájdalmon..

Talán a szerelem egy döntés, az, hogy adunk egy esélyt valakinek, és nem rágódunk azon, hogy ad-e valamit cserébe, vagy bántani fog-e, vagy ő-e az igazi. Talán a szerelem nem csupán megesik velünk, talán a szerelmet is választani kell.

Ha be akarsz pillantani az emberek lelkébe és meg akarsz ismerni
valakit, ne azt figyeld, hogyan beszél, hallgat, sír, vagy hogy
megmozgatják-e a nemes eszmék, hanem azt, hogyan nevet. Aki szívből tud kacagni, jó ember.

igaz..

Olyan nagyképűen, magabiztosan szoktunk ítélni! Megvan a véleményünk:
ez ilyen, az olyan. Pedig dehogy tudjuk, milyen a másik ember! Egy
másik életből csak a felszínt látjuk, a jéghegy csúcsát. De hogy mi is
történt egy másik ember életében a születésétől kezdve mostanáig, hogy
mitől lett ilyenné, milyen terheket hordoz, mennyi érték és szépség van
benne, csak talán nem volt, aki előcsalogassa, észrevegye - sokszor
alig-alig sejtjük!

- Mi az az igazi Én?
- Az, ami valójában te vagy, nem pedig az, amit csináltak belőled.

ezerszer képzeltelek el, és ez rontott el mindent..

" tudhatnád hidegvérrel meggyilkolok bárkit, de csak azzal dugok akit szeretek"

I've never seen a smiling face that was not beautiful.
Még sohasem láttam olyan mosolygó arcot,ami ne lett volna gyönyörű.

~You're never fully dressed without a smile.
Sosem vagy teljesen felöltözve,egy mosoly nélkül.

"Aki elmegy, annak könnyű. De aki itt marad! Csak ül, bámul bele a semmibe, mint egy eszelős.

adriküldte.

Akkor nevetünk, amikor valami a legjobban fáj. Nevetünk, amikor mást nem tudunk tenni. A nevetés az egyetlen stratégia, ha kezd széthullani körülöttem a világ... Csak az olcsó pillanatok provokálnak könnyeket.

"Egyedül születünk és egyedül távozunk, a barátság, a jóság, a szerelem, mindez csak a gyengéknek való.

' Egész életemben arra vártam, hogy végre eljöjjön az igazi. Erre feltűntél te, és egész más voltál, mint akit vártam, mert te cinikus vagy és mogorva, lehetetlen alak. De az az igazság, hogy a veszekedéseinknél jobb dolog sosem történt velem .. '

Néha azt szeretném, ha valahogy a tudtára adhatnám az embereknek, hogy azért, mert egy olyan világban élünk, amelyben nincsenek szabályok, és olyan életet élünk,
amelyben nincsenek törvények, másnap reggelre kelve még éppen úgy fáj, ami fáj.