Hogy boldog lehess folyton változnod kell. Hát változtass! Bármin. A hajadon, a ruháidon, a szobádon, a sminkeden, a képernyővédődön, bármin. De végül eljutsz oda hogy nem tudsz máson változtatni, mint az érzéseiden.

Olyan embert szeretnék magam mellett tudni, aki vasárnap is szeret. melegítőben, kinyúlt pólóban, smink nélkül, kócosan, hisztisen..

Kiborító érzés, amikor egy vadidegen reálisabban lát téged, mint te magadat.

a holnap még várhat, most éljünk a mának. bár nem látod őket, a hátadon szárnyak..

Eljön az idő, amikor mindannyiunknak rá kell jönnünk, hogy mitől félünk. Néhányan attól, hogy "talán sose bocsát meg nekem". Mások attól, "talán megtudja az igazat". Néhányan attól, "el tudna küldeni?". Igen, a világ egy félelmetes hely, és még rettenetesebb, ha egyedül kell szembe néznünk vele.

A szerelem olyan, mint a fejsérülés. Beleszédülsz, azt hiszed, meghalsz, de túléled. Általában..

Furcsa, mit tanít a szerelem a saját hibáinkról..

Csak az ujjai léteztek a bőrömön. Az agyam dalszöveget keresgélt, szavakat, hogy összefűzze, leírja a pillanatot, de semmit nem talált. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak a bőrömön vándorló tenyerére.

Mindig sós íze van, ha az ember elveszít valamit.

Az öleléseknek mindig dupla akkorának kellene lenniük, mint az élet gondjainak.

Nem ő az egyetlen srác az univerzumban, de ő az egyetlen aki számít.

Néha jobb egyedül lenni!

Gyakran változnak az érzéseink. Talán úgy ahogy a fák lépnek át a télbe, ahogy lehullajtják leveleik. Talán így váltam meg én is az érzéseimtől, lassan mintha soha nem is éreztem volna. Talán így váltam én is ilyen üressé belül. Egy csupasz fa. Csupán ennyi maradt belőlem.

Ha valakinek fontos vagy, tudja hol keressen. Ha nem keres, nem vagy fontos neki.

Az emberek nem mindig azért sírnak mert gyengék,
hanem azért, mert túl sokáig maradtak erősek

Mindenki, aki belebolondul valakibe, azt hiszi, érti a szerelmet.

Ismerem a bekattant állapotot. És te be vagy kattanva. Történelmi pillanat. Nem tudsz koncentrálni, igaz? Rögtön ugrasz, ha csöng a telefon. Naponta több százszor megnézed az email-jeidet. Szerelmes dalokat akarsz írni. Nem, legszívesebben minden beszélgetésben valahogy ráterelnéd a szót. Mindenkivel megtörténik. És most veled is

megtörtént, barátom.

Miért is ragaszkodtam ennyire ehhez a férfihoz, aki nem is érzett semmit irántam? Mintha egy százéves kapcsolatnak lenne vége. Vagyis nem. Már a legelejétől tudtam, hogy semmit sem jelentek neki (...). Inkább olyan ez, mintha száz évig aludtam volna. Hagytam, hogy édes szavakat suttogjon a fülembe, hogy bármikor ágyba vigyen. És úgy kapaszkodtam belé, mintha el akartam volna hitetni magammal, hogy tényleg belém szerethet, pedig tudtam, hogy igazából ez lehetetlen. De végre felébredtem.

Ő volt az egyetlen férfi akit valaha is szerettem..

De Ő volt az is aki kiölt belőlem minden érzést!

És talán majd megtalálom az utat, mely egy nap visszavezet majd.

And maybe, I'll find out the way to make it back someday .