gondolatok az életről..

Alig-alig aludtam. Valaminő félöntudatlanságban hevertem,
nem akarván elhinni, hogy végre valóban itt tartok, hozzásimulva, vele
összegömbölyödve tölthetem az éjből még hátralévő időt.
Rettegtem, ha elalszom, reggelre kiderül, mindez csak álom volt.